Komposzt és kert - A te bolygód
Menu

Komposzt és kert

Európában minden évben – a mezőgazdaság és a halászat adatainak beszámítása nélkül – 90 millió tonna étel megy veszendőbe. Az élelmiszerhulladékok komposztálásával enyhíthető lenne a veszteség.

Miért ne dobjam ki az ételt?

Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani.
A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán.

Miért ne dobjam ki az ételt?

Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani.
A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán.

our-ancestors-image
Őseink – akárcsak az élet többi területén – a felhalmozott tapasztalatok alapján rátaláltak a helyes megoldásokra.

A paraszti társadalom gyakorlatilag nem termelt olyan hulladékot, ami ne vált volna a körforgás részévé. Így volt ez az élelmiszerrel is: nem pazaroltak.

Ha egy növénynek valamelyik részét mégsem tudták elfogyasztani vagy hasznosítani, akkor gondoskodtak arról, hogy az természetes körülmények között bomoljon le. Mindezt nem tudományos elméletekkel, a légkörre gyakorolt hatással vagy a metánnal indokolták, egyszerűen csak megfigyelték, hogy a talaj hálás lesz érte.

A lebontásban mikrobák, rovarok, földigiliszták egyaránt részt vesznek, a föld szerkezete lazábbá válik, az esővíz könnyebben beszivárog, az így „kezelt” termőföld pedig szerves anyagokkal gazdagodva sokkal jobban terem.

1000
mothership-picture
Anyahajó súlya
42.000
bridge-picture
Lánchíd súlya
90 millió tonna

Európában minden évben – a mezőgazdaság és a halászat adatainak beszámítása nélkül – 90 millió tonna étel megy veszendőbe. Az élelmiszerhulladékok komposztálásával enyhíthető lenne a veszteség.

30%
A kommunális hulladék 30%-a komposztálható.
    komposztálható nyersanyagok
    komposztálókeret, -kas, -hordó vagy -kehely
    víz
    lapát, rosta
    A lakásban is végezheted , mert léteznek olyan eszközök, amelyek a konyhádban megbújva, szagtalanul végzik el ezt a feladatot!
    Ha a kertet választod, a komposztládának jól kell szellőznie, ezért a lécek között hagyjunk rést!
    A láda aljára vágjunk egy réteg ágat és gallyat, így jól szellőzik majd.
    A komposztálót tegyük félig árnyékos helyre, hogy ne száradjon ki, de ne is legyen túl nedves.
    Gyűjtsük össze a konyhai zöldhulladékot és szórjuk rá!
    Néha helyezzünk rá egy réteg földet, valamint gallyat és falevelet!
    Ha kezd kiszáradni, nedvesítsük be!
    Néhány havonta forgassuk át!
    gyümölcs- és zöldséghéj, kávézacc, teafű, tojáshéj, gallyak, falevelek, fű, bokrok levelei, fűrészpor, kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok
balkon-lada-picture

Balkonláda

Saját növényekhez nem feltétlenül kell kert, elég egy ablakba kitett balkonláda vagy néhány cserép az erkélyen. A paradicsom az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető növény, érdemes ezzel kezdeni. A bazsalikom, a rukkola, a koriander, az erőspapika szintén hálás.

Ha magról ültetjük, azzal sokkal ellenállóbb növényeket kapunk, és az első pillanatoktól végigkísérhetjük a növekedésüket, ami jó móka.

    a nagyvárosi kertészkedés már az 1800-as években megjelent
    a múlt században főleg a háború okozta élelmiszerhiány csökkentésére terjedt el
    a mozgalom világszerte új lendületet kapott
    ma a termelés mellett fontos a zöld szemlélet átadása és a közösségi összetartás növelése
    a lakók formális bérleti díjért cserébe gazdálkodhatnak
    a bérlők kötelesek rendben tartani a kertet és környezetét
    itthon sok iskolakert is működik, ahol a termelés mellett a nevelésé és oktatásé a főszerep
    az épületek tetejére sok országban – mint például Japánban – ötödik homlokzatként tekintenek az építészek
    az ilyen tető működhet közösségi térként, ahol beszélgetni, sportolni, napozni, iszogatni lehet
    a dísznövények mellett a saját hasznunkra is fordíthatjuk a tetőt, ahol akár friss paradicsomot, bazsalikomot vagy épp mentát szedhetünk
    a zöldtető komolyan hozzájárul az épületek hőszigeteléséhez
    párásító hatása révén kellemes környezetet biztosít a tetőn tartókodóknak
    az új életterek segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében, legyen szó madárfajokról, méhekről vagy akár különleges növényekről
    segíthet megelőzni a villámárvizek kialakulását
    a növényzet hozzájárul a levegő tisztításához

Forgasd el a készüléket