Étkezés és egészség
Egyetlen távoli területről származó élelmiszer elfogyasztása jelentéktelennek tűnik a fenntartható, globális jövő szempontjából, de ha egy adott pillanatban akár sok millió másik ember is ugyanezt teszi, a felfutó kereslet drámai következményekkel járhat.
Visszatérni az alapokhoz
Boldog társadalom nem létezhet önmagukkal, egymással és a környezettel harmóniában élő, egészséges egyének nélkül. Az egészség, a testi és lelki jóllét nem magától értetődő - tennünk kell érte.
Mit együnk? Mennyit sportoljunk? Mennyi munka a „normális”? Milyen célokért küzdjünk? Hogyan pihenhetnénk ki magunkat? Hogyan élhetnék egyszerű, mégis boldog életet? Megannyi kérdés, ami mindannyiunkat foglalkoztat, bár általánosan érvényes választ nem kaphatunk rájuk.
Folyadékok
Tudtad? Egy felnőttnek a mi éghajlatunkon átlagosan 2,5-3 liter folyadékot javasolt fogyasztania. Ebbe beletartozik a táplálékunkkal, például levesekkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel bevitt folyadék is, az alkohol viszont inkább dehidratáló hatású.
Gabonafélék
Tudtad? A zab kiváló rost- és szénhidrátforrás, más gabonákhoz képest sok benne a fehérje, és fontos vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz.
Tudtad? Egy magyar ember átlagosan 37 kg kenyeret fogyaszt el egy évben. A lassan, kovásszal kelesztett kenyerek élettani hatása sokkal jobb, mint a más módszerrel készülteké. Sőt, a kovászos kenyereket sokszor még a gluténérzékenyek is fogyaszthatják.
Húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek
Tudtad? Magyarország Európán belül kiemelkedő édesvízi haltermelőnek számít. Az állati fehérjeforrások közül a halastavakban nevelt halaknak a legkisebb a karbonlábnyoma.
Tudtad? A tojásban szinte minden megtalálható, ami az izmok építéséhez és a szervezet működtetéséhez szükséges. Sok fehérjét tartalmaz, A- és B-vitaminban gazdag, viszont alig tartalmaz zsírt és cukrot.
Gyümölcsök
Tudtad? A szilva amellett, hogy nagyszerű rostforrás és ezáltal nagy segítség az emésztésben, gátolja a gyulladások kialakulását és javítja a csontok állapotát is.
Tudtad? A szőlő gazdag forrása a káliumnak, a réznek és a K-vitaminnak, amelyekhez egyébként ritkán jutunk a táplálkozás során. A szőlőben lévő Evitamin különösen a bőr és a haj számára fontos. Jelentős azonban a szénhidráttartalma.
Zöldségek
Tudtad? A spárga A-, B6- és C-vitamint, ráadásul folsavat és káliumot is jelentős mennyiségben tartalmaz, így az egyik legkiegyensúlyozottabb zöldségféle.
Tudtad? Nem zöldség, nem gyümölcs, nem állat... Ez a gomba, ami D-vitaminban, káliumban, szelénben gazdag és segíti az immunrendszer működését. Ha a húst részben gombára cserélnénk, jól járnánk mi is és a bolygó is.
Meg tudja mondani a tudomány, hogy mi egészséges?
Az emberi élelmiszereket legalább 150 éve vizsgálja a tudomány. A kutatási eredmények nyomán az 1920-as években a vitaminokat, majd a fehérjéket tartották a fejlődés, az egészség és a jóllét kulcsának. A tehéntejet például sokáig szuperételnek gondolták – és natúr állapotában valóban egészséges is, hiszen tartalmaz mindent, amire egy fejlődő emlős szervezetnek szüksége van. Nemcsak fehérjét, hanem enzimeket, vitaminokat is.
A cukor, a csokoládé, a kávé és a tea egyaránt távolról érkezik Európába, és régóta folyik a vita arról, hogy csodaszerek-e vagy káros hatásúak. A korábban egészségesnek tartott, mesterséges eljárásokkal és adalékokkal készülő margarinokat újabban egyre több kritika éri, ahogy a jó és rossz koleszterinekről vagy a zsírok és a szénhidrátok pozitív vagy negatív élettani szerepéről is egyre többet lehet hallani. A tudásunk folyamatosan bővül, sziklaszilárdnak tűnő állítások is meg tudnak dőlni, de ha minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, és figyelünk a saját testünk reakcióira, azzal biztosan nem járhatunk rosszul!
Meg tudja mondani a tudomány, hogy mi egészséges?
A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban az alacsony kalóriatartalom. Fontosabb a különböző energiaforrások (zsír, szénhidrát, keményítő, hús) fogyasztásának megfelelő sorrendje, aránya, illetve elválasztása. Vitaminok és ásványi anyagok nélkül hiánybetegségek alakulnak ki, a rostanyagokra szüksége van az emésztésünknek. A hagyományos, természetes feldolgozási, érlelési folyamatok meggyorsítása, helyettesítése megemelheti a különböző allergiák kialakulásának esélyét.
Ez történt például az egyik alapélelmiszerrel is: a néhány óra alatt, gyorsítva kelesztett kenyér közvetlenül összefüggésbe hozható a gluténérzékenység kialakulásával. Ha visszatérünk az alapokhoz, ez a probléma orvosolható: a kovászos kenyeret szinte bárki képes megemészteni.
Az élelmiszer útja
Egyetlen egészséges, de távoli területről származó élelmiszer elfogyasztása jelentéktelennek tűnik a fenntartható, globális jövő szempontjából, de ha egy adott pillanatban akár sok millió másik ember is ugyanezt teszi, a felfutó kereslet drámai következményekkel járhat. Esőerdőirtások, kimerülő termőföldek, a kikötőkben tornyosuló konténerhegyek és dübörgő kamionok jelzik azt, ha valamire gyorsan rákapunk. A változatos étrend jó, de mielőtt egy élelmiszer mellett döntünk, elsőként a saját vidékünkön érdemes szétnéznünk.
Kilométerek
„Ugorjunk le a boltba!” Ma már szerencsére elmúltak azok az idők, amikor sorba kellett állnunk a boltban, hogy egy terméket beszerezzünk. De úgy fest, mintha átestünk volna a ló túloldalára. Ahelyett, hogy a paradicsomot a kertben szednénk le, sokszor a mediterrán országokból vagy épp Észak-Afrikából utaztatjuk, ahogy a csemegeszőlő is a környékbeli tőkék helyett Dél-Amerikából érkezik. Nem túlzás ez?