Egyetlen távoli területről származó élelmiszer elfogyasztása jelentéktelennek tűnik a fenntartható, globális jövő szempontjából, de ha egy adott pillanatban akár sok millió másik ember is ugyanezt teszi, a felfutó kereslet drámai következményekkel járhat.
Boldog társadalom nem létezhet önmagukkal, egymással és a környezettel harmóniában élő, egészséges egyének nélkül. Az egészség, a testi és lelki jóllét nem magától értetődő - tennünk kell érte.
Mit együnk? Mennyit sportoljunk? Mennyi munka a „normális”? Milyen célokért küzdjünk? Hogyan pihenhetnénk ki magunkat? Hogyan élhetnék egyszerű, mégis boldog életet? Megannyi kérdés, ami mindannyiunkat foglalkoztat, bár általánosan érvényes választ nem kaphatunk rájuk.
Az emberi élelmiszereket legalább 150 éve vizsgálja a tudomány. A kutatási eredmények nyomán az 1920-as években a vitaminokat, majd a fehérjéket tartották a fejlődés, az egészség és a jóllét kulcsának. A tehéntejet például sokáig szuperételnek gondolták – és natúr állapotában valóban egészséges is, hiszen tartalmaz mindent, amire egy fejlődő emlős szervezetnek szüksége van. Nemcsak fehérjét, hanem enzimeket, vitaminokat is.
A cukor, a csokoládé, a kávé és a tea egyaránt távolról érkezik Európába, és régóta folyik a vita arról, hogy csodaszerek-e vagy káros hatásúak. A korábban egészségesnek tartott, mesterséges eljárásokkal és adalékokkal készülő margarinokat újabban egyre több kritika éri, ahogy a jó és rossz koleszterinekről vagy a zsírok és a szénhidrátok pozitív vagy negatív élettani szerepéről is egyre többet lehet hallani. A tudásunk folyamatosan bővül, sziklaszilárdnak tűnő állítások is meg tudnak dőlni, de ha minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, és figyelünk a saját testünk reakcióira, azzal biztosan nem járhatunk rosszul!
A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban az alacsony kalóriatartalom. Fontosabb a különböző energiaforrások (zsír, szénhidrát, keményítő, hús) fogyasztásának megfelelő sorrendje, aránya, illetve elválasztása. Vitaminok és ásványi anyagok nélkül hiánybetegségek alakulnak ki, a rostanyagokra szüksége van az emésztésünknek. A hagyományos, természetes feldolgozási, érlelési folyamatok meggyorsítása, helyettesítése megemelheti a különböző allergiák kialakulásának esélyét.
Ez történt például az egyik alapélelmiszerrel is: a néhány óra alatt, gyorsítva kelesztett kenyér közvetlenül összefüggésbe hozható a gluténérzékenység kialakulásával. Ha visszatérünk az alapokhoz, ez a probléma orvosolható: a kovászos kenyeret szinte bárki képes megemészteni.
Egyetlen egészséges, de távoli területről származó élelmiszer elfogyasztása jelentéktelennek tűnik a fenntartható, globális jövő szempontjából, de ha egy adott pillanatban akár sok millió másik ember is ugyanezt teszi, a felfutó kereslet drámai következményekkel járhat. Esőerdőirtások, kimerülő termőföldek, a kikötőkben tornyosuló konténerhegyek és dübörgő kamionok jelzik azt, ha valamire gyorsan rákapunk. A változatos étrend jó, de mielőtt egy élelmiszer mellett döntünk, elsőként a saját vidékünkön érdemes szétnéznünk.
„Ugorjunk le a boltba!” Ma már szerencsére elmúltak azok az idők, amikor sorba kellett állnunk a boltban, hogy egy terméket beszerezzünk. De úgy fest, mintha átestünk volna a ló túloldalára. Ahelyett, hogy a paradicsomot a kertben szednénk le, sokszor a mediterrán országokból vagy épp Észak-Afrikából utaztatjuk, ahogy a csemegeszőlő is a környékbeli tőkék helyett Dél-Amerikából érkezik. Nem túlzás ez?